A hierarchikus
vezetőség meggondolatlan engedelmességhez vezethet. A karizmatikus vagy
profetikus csoportok ajtót nyitnak az úgynevezett titkos kijelentéseknek, ami
aláássa a kritikus gondolkodást. A szentségre törekvő mozgalmak perfekcionista
beállítottságra nevelnek. Az apokaliptikus csoportok elutasítják a struktúrák
és a kapcsolatok értékét a most és itt értelmében.
A soron következő
témák nem teológiai értekezések doktrínákról, hanem azokat az elemeket veszik
sorba, amelyek a vallásos lelki abúzus működését lehetővé teszik. A témával
foglalkozó forrásmunkák egybehangzóan mind ezeket a jellegzetességeket
sorolják. Előfordulhat, hogy egy-egy elem csak az egyik vagy csak a másik
abuzív csoportnál fordul elő, ahogyan az is, hogy egyiknél enyhébben, míg a
másiknál túlsúlyban. Az abuzív csoportok különbözhetnek egymástól egy-egy
pontban, de mindegyiknél előfordul az elemek többsége.
A különbözőségek
variálódásához két szempont szerint négyféle beállítottság különíthető el. Az a
közös bennük, hogy a valóságot mindenik esetben eltorzítják.
a.
A
pozitív dolgok kiszűrése – Ezek az emberek szelektív módon csak a negatívumokat
hallják meg, ezért mindenhez negatívan állnak hozzá és mindent negatívan
látnak, főleg magukat. A kákán is csomót keresnek, pozitív megjegyzésre vagy
dicséretre azt válaszolják: "igen,
de ..."
b. A negatív dolgok kiszűrése – Ezek az
emberek szelektív módon csak a pozitívumokat hallják meg. A pozitív érzés és
gondolat fontosabb, mint az őszinteség és a valóság.
c. Extrém objektivitás – Amikor a saját
élettapasztalatot, szubjektív megélést kizárják, és csak az objektív tudás és
dogmák számítanak.
d. Extrém szubjektivitás – A szubjektív érzések
válnak a valóság alapjává, minden ismeretet ennek rendelnek alá, mert úgy
vélik, hogy a saját észlelés az, ami biztosan pontos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése